A parodontológia legfőbb célja, hogy minél tovább, akár életünk végéig megőrizhessük a fogágy egészségét, azonban a későn vagy hiányosan diagnosztizált páciensek számára gyakran nem marad más lehetőség, mint a foghúzás.
Dr. Michailovits Georgina parodontológus szakorvossal beszélgettünk arról, hogy mit tehet a fogorvos azért, hogy a parodontológiai esetek minél előbb megfelelő kezelést kapjanak.

Honnan jött az indíttatásod a fogászati szakma iránt?

A gimnázium alatt már tudtam, hogy az orvosira szeretnék menni, némi fontolgatás után végül a fogorvosi karra jelentkeztem. Édesanyám arc- és állcsontsebész, jól ismeri a fogászati szakmát is, alapvetően ő javasolta a parodontológia szakirányt. Körülbelül egy évvel azelőtt, hogy a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karán végeztem volna, már én is úgy gondoltam, hogy a parodontológia tetszene leginkább és érdemes lenne ezzel foglalkoznom. Akkoriban még kevés ilyen szakember volt az országban, ezért költöztem Budapestre. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján dolgozom, illetve Édesanyámmal együttműködésben magánpraxisban.

Miért választottad a SOTE-t?

Egyrészről a családom egy része már itt élt Budapesten, de a döntő ok a választott szakirány volt, mert a lehető legmagasabb szinten szerettem volna elsajátítani a szakmát. A fővárosban kiváló szakemberektől tanulhattam. A Parodontológiai Klinika szakmai szinten igen elismert, kutatási témákban és publikációkban, nemzetközi kapcsolatokban az élen jár.

Fotó: Békési Tamás

“…ha mi, parodontológusok látunk egy esetet, akkor azt komplexen kell megítélnünk. Azonnal el kell döntenünk, hogy meg lehet-e tartani a fogakat, vagy sem.”

Elmesélnéd nekünk, hogy miért szereted a parodontológiát?

A parodontológia számomra két okból lett favorit. Egyrészről ez áll legközelebb az általános orvosláshoz, hiszen az általános egészségügyi állapot, a szervezet egésze jelentős hatással van az ilyen jellegű megbetegedésekre és azok gyógyulására is. Továbbá komplex látásmódot igényel: amikor először megvizsgálunk egy pácienst, azonnal át kell látnunk a fogazat egészét a többi szakirány szemszögéből is és a végső, protetikai rehabilitációt is mérlegelve dönteni a fogak megtarthatóságát illetően. Tapasztalataim szerint ez a terület sok fogorvos számára “vakfolt”. Habár diagnosztizálják a parodontális gyulladást, nem utalják szakrendelésre pácienseiket, mert a kezelési lehetőségekkel nincsenek tisztában. Egy jó parodontológus szakorvos megfelelő rálátással kell rendelkezzen a többi szakirányra is, tudnia kell megítélni, hogy milyen, hosszútávon fenntartható eredményt lehet az adott helyzetben elérni, milyen kezelési lehetőségek vannak és a végső rehabilitáció – akár implantátumokkal történő helyreállítás – fényében mely fogakat érdemes kezelni.

Kinek ajánlanád, hogy erre a szakirányra specializálódjon?

Annak, aki úgy érzi, hogy megfelelő kézügyességgel és türelemmel rendelkezik ahhoz, hogy aprólékos munkát végezzen.
A parodontológia alapvetően sebészi szakma. Némely műtéttípus kifejezetten időigényes folyamat. Fontos az is, hogy a fogágybetegséggel diagnosztizált páciensek élethosszig tartó gondozást igényelnek. Tehát aki készen áll arra, hogy hosszútávon jól működő orvos-páciens kapcsolatokat építsen, szereti a sebészetet, ráadásul szeretne komplexebben rálátni a fogászati kezelésekre, annak szép távlatokat tud nyitni ez a szakirány.

Szerinted Magyarországon mi a fő probléma parodontológiai szempontból, mik a legjellemzőbb esetek?

Kedves mentoromat, Gera István Professzor Urat idézve a magyar összlakosság körülbelül 80%-ának van valamilyen parodontális problémája. Ez nem feltétlenül jelent mindenkinél fogágybetegséget, lehet akár ínygyulladás, ínyvérzés is.
A parodontális gyulladással rendelkezők körülbelül 50%-a az, akinek már fogágybetegsége is van, azon belül pedig kb. 10%-uk úgynevezett agresszív fogágybetegségtől szenved. Náluk sajnos előfordulhat fogvesztés, ha nem kezelik őket. Tehát a legfőbb probléma, hogy a lakosság nagy része érintett, de ez csak az egyik gond.

Mi a másik?

Az – amit már korábban is említettem -, hogy a fogorvosok egy része nem tudja, hogyan is álljon a problémához. Sok praxisban nem része az általános fogászati szűrésnek a parodontológiai ellenőrzés. Ha felismerik is a fogágybetegséget, nem tudják hogyan kezeljék, így sokszor már igen rossz állapotban kerülnek hozzánk az emberek. A harmadik gond a magyar lakosság körében általánosan elégtelen szájhigiéne és a helyes fogápolási rutin oktatásának hiánya.

Igaz az, hogy a parodontológus legnagyobb ellensége a fogkő?

Teljes mértékben! De nem csak a fogkő, hanem már a lepedék is! Sokan nem tudják, hogy fogkő a lepedékből alakul ki.
Ha valaki megfelelően tisztítja a fogát, akkor nem marad lepedék, nem lesz belőle fogkő, nem lesz gyulladás sem. Mert a parodontális probléma egy bakteriális gyulladás: a fogakon maradt lepedékben gyűlnek össze a baktériumok. Abban, hogy milyen hamar és milyen jellegű gyulladás alakul ki, főleg a genetikai háttér játszik szerepet.

A depurálás mindennapos a fogászati rendelőkben, véleményed szerint mivel segíthetnének még a kollégák?

Parodontológiai szűréssel és egyéni szájhigiénés oktatással. A szűréshez egy speciális, parodontális szondára van szükség. Feltétlenül nem is kell minden egyes fogat megnézni, már abból is egész sok minden kiderül, ha néhány helyen ellenőrzi a fogorvos az ínybarázda mélységét. Sajnos vannak olyan ínyproblémák is, amiket mi magunk, fogorvosok okozunk – pl. ha a korona szélét az íny alá helyezzük vagy ha nincs tökéletesen elpolírozva a tömés széle vagy nem megfelelő egy pótlás hozzáférhetősége, ezáltal a tisztíthatósága. Ezekre és ehhez hasonló apróságokra lenne érdemes odafigyelni, és a már kialakult gyulladással diagnosztizált eseteket szakrendelése utalni. Nem jó megoldás, ha fogkrémet, szájvizet vagy gyógyszert ajánlanak a problémákra vagy ha sokáig halogatják, netalántán elutasítják a parodontális terápia lehetőségét.

Ebben nagy szerepe lehet a fogorvos kollégák képzésének, te is foglalkozol ilyesmivel. Milyen előadásokat várhatunk tőled?

A graduális és posztgraduális képzés jelentős szereppel bír. Valóban tartottam már én is több, kisebb előadást ilyen témában, és az egyetemen a fogorvostan hallgatók oktatásában is közreműködöm, továbbképzéseinken legtöbbször azonban nem előadóként, hanem szervezőként vagyok jelen. Szólt már tanfolyamunk sebészi varrásról és lebenyképzésről, többször tartottunk képzést dentálhigiénikusoknak, a Magyar Parodontológiai Társasággal együttműködésben minden évben megrendezésre kerül a ParoImplant konferencia. Büszkén mondhatom, hogy önálló projektünk az “It’s time to be a digital dentist” című digitális témájú továbbképzés májusban nagy sikerrel zárult. Fontos számomra Édesanyámmal való együttműködés, ami – nagy örömünkre – már posztgraduális oktatás formájában is megvalósul.

Digitális témákkal is foglalkoztok?

Véleményem szerint a digitális fogászat már a jelen. Néhány munkafolyamatnál az analóg módszer elavult, nem elég pontos. A digitális technológia egyre inkább előtérbe kerül és növekvő érdeklődés övezi a szakmán belül. Ezen fellelkesülve szerveztünk idén, úttörő módon, önállóan a digitális fogászattal foglalkozó konferenciát olyan kollégákkal, akik napi szinten dolgoznak ezekkel a módszerekkel. Nekem is szívügyemmé vált ez a téma és úgy gondolom, hogy a jövő mindenképpen ebbe az irányba vezet.

Segítsen tapasztalataival, ossza meg ötleteit!

Kérjük, ossza meg velünk az ötleteit és véleményét Facebook oldalunkon: https://www.facebook.com/KulzerHungary/