Hogyan valósulhat meg az esztétika és a funkció összhangja a fogtechnikában?

Mitől működőképes ez a szakmai kapcsolat köztetek?

 Sz. Sz.: A válasz egyszerű, mindig közösek a céljaink! A közel 13 év alatt, amit együtt töltöttünk idáig, egy szóváltásunk sem volt. Talán még egy dolgot tudnék mondani, a jókedv!  Mi humorral oldjuk a nehezebb pillanatokat.

H.Zs.: Mindketten értjük a poént, és tudjuk hol a határ. Humorosan közöljük egymással amit szeretnénk, és nincsenek súrlódások.

Gondolom ez köszönhető annak is, hogy már nagyon régről ismeritek egymást?!  Szabi itt nőtt fel, a szemed láttára.

H.Zs.: Nagyjából igen, de mindegyikünk életében vannak olyan emberek, akikkel együtt nőttünk fel, akikkel sokat vagyunk együtt, mégsem működik úgy a kapcsolat, mint ahogy kettőnk között. Mi sem tudjuk a pontos titkát. Viszont ez minden területen így van. Tavaly nyáron több napon keresztül konyhabútort készítettünk. Amikor kész lett, az asztalos felajánlott mindkettőnknek egy állást, arra az esetre, ha nem megy már a fogtechnika. (Nevet ) Pontosan azért, mert így tudtunk együtt dolgozni. Mindketten tudjuk, hogy mi a dolgunk, hogyan tudja a másiknak a munkáját segíteni.

 Sz. Sz.: Amin együtt dolgozunk, legyen az bármi, ismerjük az elkészítésének a menetét. Nem kell egymáshoz sem szólnunk és tudjuk, mit kell csinálni. Mintha egy fejjel, de 4 kézzel dolgoznánk.

Retúr munka nálatok milyen gyakran fordul elő?

H.Zs.: Azok az orvosok, akikkel mi kapcsolatban vagyunk, sok fényképet küldenek a páciensekről és a szituációról, ez nagyban segíti a munkánkat. Van, hogy korrekcióra visszakapunk munkát, de ezek nagy része külföldi, ott mindenki próbál inkább kompromisszumot kötni. Szerencsére visszajelzéseket kapunk az orvosaink 90%-ától, így mi is tudjuk, hogy jó lett- e a fogpótlás vagy nem, akkor tudjuk, hogy mire kell jobban odafigyelni.

A nehezebb időszakokat, amikor a mókuskerék sűrűjében vagytok, hogy tudjátok átvészelni? Honnan merítitek mindig az új lendületet, hogy ne fásuljatok bele a szakmába?

Sz. Sz.: Azért csináljuk ezt a szakmát, mert szeretjük. Persze vannak időszakok, amikor reggeltől estig lehajtott fejjel, roham tempóban nyomod a melót, amiben én nem sok örömöt találok, de sokat segít, ha olyanokkal vagy akikkel jól érzed magad.

H.Zs.: Igen, mert ilyenkor látszik, milyen jól viseljük a terhelést. Érezzük, hogy egy csapat vagyunk, nem kell senkinek egyedül megoldania semmit. Odafigyelünk egymásra, látjuk azt, hogy kinek van éppen szüksége segítségre. Az is motiváló, hogy mindenki szívesen jön be reggel dolgozni. Nyilván vannak napok, amikor olyan munkák készülnek, hogy tényleg csak gyártóknak érezzük magunkat és nem fogtechnikusnak, de azokban is törekszünk a maximálisra.

Technikailag mennyire tartjátok a lépést a fejlődéssel?

H.Zs.: Nálunk most minden működik, egyik gépünk sem elavult, a karbantartás hosszú távon maximálisan elegendő. A labor nincsen csili- vilire megcsinálva, de nekünk azt a hangulatot adja, amilyenek vagyunk. Mi így érezzük jól magunkat. Amit nem muszáj nekünk megcsinálni, azt inkább odaadjuk másnak. Próbáljuk azt is felismerni, miben vagyunk jók és mivel tudjuk megkönnyíteni a saját munkánkat.

Hogyan és hol látjátok magatokat 10 év múlva?

Sz. Sz.: Ugyanebben a pincehelyiségben, max egyszer kifestünk! (nevet) Úgy gondolom, nem vágyunk többre, nagyobbra, mint amink most van. Muszáj haladnunk a korral, de amíg szükség van kézi munkára a szakmában, addig szeretnénk minél tovább,  hagyományosan készíteni a fogpótlásokat. Valamint a szakma szeretetét, sok éves tapasztalatainkat és tudásunkat minél több érdeklődőhöz eljuttatni!