Hogyan lehet valaki sikeres egyszerre több területen? Dr. Takács Dávid tökéletes beszélgetőpartner volt ennek a kérdésnek a megfejtéséhez, hiszen rendkívül sokoldalú ember. Fogorvosi praxist működtet Győrben, saját kezűleg tervezte rendelőjének minden apró részletét, mindemellett exkluzív lakáséttermet nyitott, és hobbiszerűen horgászik is. Megkérdeztük, hogyan fér bele az idejébe mindez, és a végén még egy gasztrotippet is megosztott velünk.
Hogyan tudod úgy menedzselni az idődet, hogy minden beleférjen, ami téged érdekel?
Mindig van időm arra, amire akarom. Igaz, hogy centiznem kell, mert nem egyszerű összerakni egy napomat, hetemet, de rangsorolok. Most az első helyen a rendelő van, és ez még egy jó darabig valószínűleg így is lesz. A nyár úgy telt, hogy bejöttem reggel fél kilencre, és ha sok beteg volt, este nyolcig álltam a szék mellett. Hétvégén csináltuk az éttermet, építkeztem, meg az asztalos munkákat csináltam. Az nehéz, amikor párhuzamosan fut több dolog, unatkozni viszont nem szeretek. Így amint kiesem az egyik projektből, nekikezdek a másiknak.
“Meg kell keresnem azokat a pontokat a fogászat mellett, amiket szeretek csinálni, és egy kicsit feltöltenek.”
A fogászat és az „asztalosság”, mint szakma és hobbi nem áll egymáshoz túl közel. Honnan, miből ered a vonzódás a fával való munkákhoz?
Meg kell keresnem azokat a pontokat a fogászat mellett, amiket szeretek csinálni, és feltöltenek. Ez kapcsol ki. Persze imádom a munkámat, de mindenkinek kell időnként valami, amit egyedül tud csinálni és kikapcsolja, nekem a munka a fával éppen ilyen. Ez a vonzódás már gyerekkorom óta megvan. Otthon, édesapám műhelyében nyilván hegesztőt nem kaphattam 5-6 évesen, de fával dolgozhattam, és azt mindig is szerettem! Apukám persze mindig mondta, hogy „fiam, majd én csinálom, vigyázz a kezedre!”. Már megvan minden cuccom, fűrész, flex, de ha nem egyedül vagyok, most meg a barátaim veszik ki a kezemből, hogy „jaj, doki, vigyázz a kezedre, mert neked az fontos!” (nevet)
Nem akartál fogtechnikus lenni sosem? Az is precizitást, elmélyülést igénylő szakma.
Számomra is érdekes, de nem. Már ötévesen eldöntöttem, hogy fogorvos leszek. Fogalmam sincs, hogy honnan jött, de 6.-7. osztályosan már tudatosan készültem a továbbtanulásra. Győr, jónevű gimi, onnan a SOTE… Egy darabig gondolkodtam azon, hogy mellette elmegyek tanítani, de aztán végül ezt is megtaláltam a fogorvosi munkámban. Teljesen mindegy, ki ül be a székbe, el kell neki magyarázni, hogy miért épp az a kezelés kell neki. Ez nyilván alkalmanként sokáig eltarthat, de én szeretem rászánni az időt!
Hogyan sikerült önállósodni fogorvosként? Nehéz volt az út idáig, szerencse kellett hozzá, vagy egyszerűen adottság?
2016-ban volt 10 éve, hogy a szakmában dolgoztam. Akkoriban már elkezdtek megkeresni, hívtak Budapestre, Svájcba, Norvégiába, Ausztriába… Addig még talán nem is gondolkodtam azon, hogy váltok, de fordult a kocka, így amikor eljöttem a régi helyről, és lehetőségem nyílt rá, megnyitottam a praxist. Sokan megtaláltak, de azért volt némi reklám is, csináltam óriásplakátot… (nevet) Nem is igazán reklám, csak figyelemfelhívásnak szántam, de elég nagy lett a visszhangja. Felhívtak, hogy „Doki, mekkora arcod van! Szó szerint! Itt állok alattad! Ez hatalmas!” (nevet) Lefotózták magukat a plakáttal, feltöltötték a Facebookra, aztán én is kimentem, csináltam magammal fotót…
Milyen mértékben használod ki az online felületek adta lehetőségeket a munkádhoz?
Nyilván vannak olyan régi betegek, akik könnyen megtalálnak, aztán szépen lassan hozzák a többieket magukkal, de igen, sokat használom ezeket a felületeket is. Az új betegek és munkák persze nem feltétlenül csak innen érkeznek, de azok számára, akik éppen fehérítésre, tömésekre keresnek fogorvost – ez főleg a fiatalabb korosztály –, tökéletes. A helyi lapokban megjelent PR-cikkeim főleg az idősebbeket érték el. Nagyon pozitívnak találom, hogy végre elértünk egy a mentalitásbeli változást, mégpedig azt, hogy nem csak akkor jönnek el az emberek a fogorvoshoz, amikor már nagyon fáj. Van, hogy csak megnézetik, hogy minden rendben van-e, eljönnek egy depurálásra, vagy akár egy kontrollra.
A praxis fejlesztése mellett most készülsz valami egészen más, izgalmas dologra is, lakáséttermet nyitsz. Mikor van időd foglalkozni vele?
Tizenegytől éjfélig mondjuk, mire hazaérek. (nevet) Valójában leginkább hétvégén. A főzéssel egyébként még nem régen foglalkozom, mindössze 3-4 éve, előtte soha nem csináltam! A sous vide technikát kedvelem a legjobban. A mesterem a barátom, akivel együtt nyitottuk az éttermet. Az, hogy egy ilyen éttermet egyedül megcsináljak, az nem férne bele az életembe, de segítséggel nagyon jól működik. Alakulóban van a csapatunk.
Honnan jött az ötlet?
Szerettünk volna egy olyan helyet csinálni, ahol prémium ételeket készítünk, és ahová bármikor beülnénk a barátaimmal beszélgetni, vacsorázni.
Hogyan képzeljünk el egy ilyen lakáséttermet ? Miben más, mint a hétköznapokban „klasszikusan” működő éttermek?
Gyakorlatilag egy lakás, amiben a hallt látványkonyhának alakítottuk ki, nagy főzőszigettel, sütővel. Akár 2-3-4 ember oktatására is alkalmas lehet, ezzel szeretnénk is foglalkozni a jövőben. A korábbi konyhából alakítottuk ki az ipari konyhát, ahol 8-10 főre egyben el lehet készíteni mindent. A kicsi tálalós jellegű rész az én „játszóterem”, fölveszem a kötényt, amit még szükséges, azt lepirítom, aztán kitálalok, elvégzem az ételen az utolsó simításokat, mielőtt asztalra kerül. A vendégek bejelentkezés után vagy meghívásos alapon érkeznek. Kisebb céges, baráti bulik, rendezvények, születésnapok helyszínének tökéletes, és háromtól a hat fogásig gyakorlatilag bármit lehet csinálni. Az asztalokat négytől tizenkét személyesig tudjuk variálni.
Fogászat, építkezés, asztalosság, lakásétterem… Ilyen aktív életformából következtetni merek arra, hogy a bakancslista még nem ért véget. Vannak már a jövőre vonatkozó újabb tervek, amikkel bővíted a mostani repertoárt?
Egyelőre a fogászati rendelő az, ahol 120%-ban jelen kell lennem, mert ha most nem figyelek oda mindenre, akkor az alapok nem lesznek elég erősek. A lakásétterem indulásával kapcsolatban a marketing inkább az én feladatom, és ha már megismerték, körülbelül az év végére már a háttérbe tudok vonulni. A barátom vállalja a munka oroszlánrészét, így én tényleg akkor mehetek, amikor kedvem van, amikor „játszani” szeretnék. Amikor szabadságon vagyok, akkor tudok vele igazán foglalkozni.
Meg tudod csinálni, tehát „dolgozol, mert szabin vagy”?
Igen, ezen jót szoktak mosolyogni, hogy én most végül is hol dolgozom. (nevet) Az egyik helyen szabin vagyok, a másik pedig hobbi munka, így tudom az időt a leghasznosabban kitölteni. Azért kiszakítok majd pár napot az igazi kikapcsolódásra is, horgásztúrára, vagy valamire, meglátjuk…
Dr. Takács Dávid ajánlata baráti vacsorákhoz
Leves
Csicsókakrémleves
Sült lazac
Szezámos ropogós (vajastészta)
Sajtchips (svájci érlelt sajt)
Főétel
Szuvidált sertésszűz zöldfűszeres bundában
Sütőtökpüré
Káposztás rétes
Marinált zöldségek (trikolor kaliforniai paprika, sárgarépa, zuccini, édeskömény)
Desszert 1.
Klasszikus dobos minitorta, doboscseppel
Desszert 2.
(Francia desszert)
Zacher piskóta, calebaut csokiropogós, áfonyabetét, fehércsoki mousse, tükörglazúr)
Segítsen tapasztalataival, ossza meg ötleteit!
Kérjük, ossza meg velünk az ötleteit és véleményét Facebook oldalunkon: https://www.facebook.com/KulzerHungary/